#A mű

Julie Delpy a HVG-nek: A ragadozók nem olyan embereket vesznek célba, mint én

Julie Delpy a HVG-nek: A ragadozók nem olyan embereket vesznek célba, mint én

Ha csődöt mond az amerikai demokrácia, máshol keresne otthont, de Budapesttel még várna, a következő választásig mindenképp. A Mielőtt felkel a Nap Céline-je forgatni azért eljött hozzánk és mert itt van, Julie Delpy beugrott a Puskinba, hogy új rendezése, a Barbárok a szomszédban közönségével találkozzon. A fellépés előtt beszélgettünk iszlamofóbiáról és kiváltságokról, Godard-ról és Linklaterről, Jarmusch-ról és Kieslowskiról.

Volt már olyan, aki a hídról hívott minket, hogy ugrani fog

Volt már olyan, aki a hídról hívott minket, hogy ugrani fog

Megrázó képet festenek egy telefonos lelkisegély-szolgálat önkénteseinek a tapasztalatai arról, hogy milyen a mai magyar társadalomban megöregedni, idősnek lenni. Sokan már a negyvenes éveikben kénytelenek súlyos csomagot cipelni. Mit mond a telefonos segítő annak, aki öngyilkosságra készül? Mikor váltak bűnbakká az idősek? Mit jelent valójában a sikeres öregedés?

Majdnem szabad, majdnem boldog: nosztalgikus fotókon a múlt század végi mutyikultúra

Majdnem szabad, majdnem boldog: nosztalgikus fotókon a múlt század végi mutyikultúra

Szombat Éva legújabb projektjét összefoglaló fotókönyve, az Echo in Delirium továbbra is a kortárs boldogságkeresés gyakorlatait dokumentálja, ezúttal az 1980-as és főleg az 1990-es éveket megidéző nosztalgiát helyezve a középpontba.

Magyar Power 50: ők a hazai művészeti színtér legbefolyásosabb szereplői

Magyar Power 50: ők a hazai művészeti színtér legbefolyásosabb szereplői

Az A mű 50-es toplistájának első 10 helyén tavalyhoz és az utóbbi évekhez képest szinte csak helyezésbeli különbségek vannak. Akadnak azonban, akik sokkal befolyásosabbnak ítéltettek, mint korábban, és vannak új szereplők is a listán.

A szentély szürke téglatestei – Martin Henrik művei az INDA Galériában

A szentély szürke téglatestei – Martin Henrik művei az INDA Galériában

Martin Henrik kiállítása nem adja magát könnyen. A művészt a kurátori kísérőszöveg szerint a nyugati és keleti metafizikai gondolkodás inspirálja. Alkotásai az érzékeken túli megismerés tárgyai, központi témája a létezés transzcendenciája, valamint az individualitás meghaladása, ami a valóság mélyebb megértésének alapfeltétele. Megpróbáltunk közelebb kerülni hozzá.

Szépek voltak, fiatalok és szabadok – egy 40 évvel ezelőtti „iparos” gólyabál emlékei a Főfotóban

Szépek voltak, fiatalok és szabadok – egy 40 évvel ezelőtti „iparos” gólyabál emlékei a Főfotóban

1985-öt írunk… az Iparra járó csajok mindig nagyon jól néztek ki, mert a ruháikat maguk faragták – ettől volt persze egy sajátos iparos kinézetük. Mi, fiúk meg kijártunk az Ecserire szép, fehér, nagyapáink korabeli vászoningekért, és befestettük, vagy befestették nekünk a lányok. Akár feketére. Ezen a képen pont egy ilyen ing van rajtam – meséli Czeizel Balázs fotóművész és grafikus az Időről időre – 1985 című könyvből építkező installáció bemutatásakor. A március 11-ig látogatható kiállításról vele és Zsigmond Gáborral, a Főfotó Galéria egyik tulajdonosával beszélgettünk.

Trump és a művészetek – úton az „elfajzott művek” felé?

Trump és a művészetek – úton az „elfajzott művek” felé?

A világ figyelme most főként arra irányul, hogyan kérdőjelezik meg a régi-új amerikai elnök első rendeletei a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok évtizedek alatt kialakult rendszerét. Eközben Trump és az új amerikai adminisztráció sokszor hajmeresztő lépései a kulturális szférát sem hagyják érintetlenül. Igaz, a hatás e területen elsősorban az USA-n belül érvényesül, de azért máris vannak komoly nemzetközi konzekvenciái is.

Közbeszólt Bill Viola halála – a budapesti megnyitón már nem tudott ott lenni a világhírű videóművész

Közbeszólt Bill Viola halála – a budapesti megnyitón már nem tudott ott lenni a világhírű videóművész

Bill Viola művészetének különlegessége, ahogy a videó állóképszerűségével kísérletezik. A NEO Kortárs Művészeti Térben rendezett kiállítás előkészületeiben még maga is részt vett. Ajánló.

A lelket akarta lefotózni – Beszélgetés E. Csorba Csillával és Cserba Juliával Révai Ilka elveszett életművéről

A lelket akarta lefotózni – Beszélgetés E. Csorba Csillával és Cserba Juliával Révai Ilka elveszett életművéről

Hiányzó tekintet címmel látható a Kassák Múzeumban Révai Ilka 20. század eleji avantgárd fotóművész kiállítása. A múzeum rendhagyó vállalkozása egy szinte teljes egészében eltűnt életművet és életutat tárt fel: egy olyan haladó szellemiségű alkotóét, akinek karrierjét többször akasztotta meg a történelem, s akinek még legalapvetőbb személyes adatait – születési nevét, idejét vagy halálának idejét és körülményeit – is csupán „régészeti jellegű” kutatás során sikerült azonosítani és rekonstruálni. Az élete nagy részét Budapesten és Franciaországban leélő Révai Ilkáról a kiállítás két kurátorával, Cserba Julia művészeti író-kutatóval és E. Csorba Csilla művészettörténésszel beszélgettünk.

Kortárs műkereskedés Sanghajban

Kortárs műkereskedés Sanghajban

A vásári szezonokban nagyobb figyelem hárul olyan új művészeti és műkereskedelmi központokra, mint az utóbbi évtizedben előkelő helyre kerültSanghaj; a kínai metropolisz jelentős kortárs művészeti fesztivállal, globális szinten is egyre fontosabb múzeumi kiállításokkal, új galériákkal büszkélkedhet. Helyszíni beszámoló.

Poszthumanizmus mint posztpolitika – képzőművészeti kiállítás a hormonokról

Poszthumanizmus mint posztpolitika – képzőművészeti kiállítás a hormonokról

Egymásba oldódva – Endokrin rezsimek címmel különleges kiállítás látható március 2-ig a Trafó Galériában. Az egymástól látszólag távol eső területeket összekapcsoló tárlat művészeti alkotásokon keresztül vizsgálja a hormonok életünkre gyakorolt hatását. A nem mindennapi vállalkozást szociológia-elméleti nézőpontból elemzi az alábbi írás.

A Balkán Yoko Onója, a toplistás Flow, humorral a cenzúra ellen – kortárs magyar művészekkel ismerkedik a világ

A Balkán Yoko Onója, a toplistás Flow, humorral a cenzúra ellen – kortárs magyar művészekkel ismerkedik a világ

Ma már szerencsére nem számít ritkaságnak, ha ismert kortárs magyar művészek rangos külföldi múzeumok egyéni vagy csoportos kiállításain szerepelnek. Most a legutóbbi tárlatokból mutatunk be néhányat.

Mesterséges intelligencia a művészetben: trénelés, promptolás és versenyfutás – interjú Szauder Dáviddal

Mesterséges intelligencia a művészetben: trénelés, promptolás és versenyfutás – interjú Szauder Dáviddal

Majdnem nyolcszázezer ember követi az Instagramon. Egy viszonylag új eszköz, az MI virtuóz használója, akinek keze – billentyűzete – alól szinte számolatlanul jönnek ki a fantáziadús látványelemek. Szokatlan álló- és mozgóképei, melyek jellemzően szüntelenül egymásba alakuló humoros és/vagy szürreális képekből állnak, csodálkozást és lelkesedést váltanak ki, de kérdéseket is felvetnek. Mi ez? Autonóm művészet? Szórakoztatás? Alkalmazott MI-grafikafotóvideó? Szauder Dávid médiaművésszel beszélgettünk.

Megfordult az idő kereke. Tudom is, hol – beszélgetés „Kaszival” „Panka” művészetéről

Megfordult az idő kereke. Tudom is, hol – beszélgetés „Kaszival” „Panka” művészetéről

Minden szépből van címmel a Budapest Galériában látható kiállítás a 2020-ban elhunyt Loránt Anikó életművéből. A művész élet- és alkotótársával, Kaszás Tamással beszélgettünk.

Nem váltogatjuk a művészeket úgy, mint a divatot – jubileumi beszélgetés a Knoll Galéria vezetőivel

Nem váltogatjuk a művészeket úgy, mint a divatot – jubileumi beszélgetés a Knoll Galéria vezetőivel

A rendszerváltás a műkereskedelemben is új korszak hajnalát jelentette; 1989-től kezdve sorban jelentek meg – csaknem kizárólag a fővárosra, Budapestre koncentrálva – a magántulajdonú kereskedelmi galériák és aukciósházak, amivel egycsapásra megszűnt a szcéna korábbi állami tulajdonú cégeinek monopolhelyzete. A sort 1989-ben a Knoll Galéria Budapest nyitotta, melyet egy ismert bécsi kortárs galerista, Hans Knoll alapított és működtet azóta is sikeresen a Liszt Ferenc téren. A galéria most volt 35 éves – ebből az alkalomból beszélgettünk Hans Knollal és a budapesti galériát 2003 óta vezető Pilinger Erzsébettel.

„Megunták az emberek a nagyon éles, konstruktív vonalakat” – beszélgetés Bullás József festőművésszel

„Megunták az emberek a nagyon éles, konstruktív vonalakat” – beszélgetés Bullás József festőművésszel

Bullás József három év elteltével újra önálló anyaggal jelentkezik a Deák Erika Galériában. A Nonserial címen futó kiállítás képeit – legalábbis azok egy részét – Vera Molnár Mont Sainte-Victoire sorozata ihlette, amelyet viszont a Cézanne által híressé tett dél-francia hegy inspirált. Ez a tény, illetve egy „alkotói bakancslista” is szóba kerül a művésszel folytatott beszélgetés során. A mű interjúja.

Az univerzum, amely egy elhunyt barát lakásának házi porából készült – Pecsics Mária munkái a Klauzál téri vásárcsarnokban

Az univerzum, amely egy elhunyt barát lakásának házi porából készült – Pecsics Mária munkái a Klauzál téri vásárcsarnokban

Sajtok, almák, minőségi kolbászáru: piac és vásárlók a vásárcsarnok földszintjén. Porrá váló emberi létezés, gyászmunka, végtelen univerzum: fotográfiák a csarnok karzatán. Két olyan világ, amelyek távolabb talán már nem is lehetnének egymástól – gondolhatnánk. Pedig nehezen lehetne megfelelőbb helyet találni ennek a filozofikus, ugyanakkor nagyon személyes anyagnak. Pecsics Mária kiállítása a Ladó Galériában.

Műkritikus. Egy súlyosan veszélyeztetett állatfaj

Műkritikus. Egy súlyosan veszélyeztetett állatfaj

A Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) nemrég tette közzé 2024-es globális felmérésének eredményeit, amely a művészeti kritika területén dolgozók helyzetét vizsgálta. A kutatás célja az volt, hogy átfogó képet nyújtson a szakmában dolgozók demográfiai összetételéről, munkakörülményeiről, fizetési struktúráiról, valamint szakmai motivációiról. A világ 59 országából érkezett válaszok betekintést nyújtanak a szakma globális kihívásaiba és lehetőségeibe. Ugyan a válaszadók arányában a magyar részvétel kimutathatatlanul alacsony, de a globális felmérés számai így is sejtetik, hogy jelentős szakadék tátong a nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók helyzete, valamint a hazai körülmények között.

A megfoghatatlan pillanat inspirálta a kortárs rajz egyik legfontosabb hazai képviselője, Szíj Kamilla új kiállítását

A megfoghatatlan pillanat inspirálta a kortárs rajz egyik legfontosabb hazai képviselője, Szíj Kamilla új kiállítását

Szíj Kamilla nemrég megnyílt kiállításának meghívóján nem egy rajz vagy rajzrészlet szerepelt, hanem egy izgalmas fotográfia. A kortárs rajz egyik legfontosabb magyarországi képviselője ezek szerint most más médiummal dolgozik – vontuk le a következtetést többen is. Ráadásul az eseményt megnyitó személy neve mellett az volt olvasható: fizikatanár. Rejtély rejtély hátán.

Hullámzás csukott szemmel – beszélgetés Szalai Borbálával, a Light Art Museum Phantom Vision című kiállításának kurátorával

Hullámzás csukott szemmel – beszélgetés Szalai Borbálával, a Light Art Museum Phantom Vision című kiállításának kurátorával

A LAM harmadik kiállításában ismét hangsúlyt kapott a fény kettős természete, de ezúttal a művek többsége kifejezetten a hullám-természetre rezonál. A nem szokványos tárlat címe pedig egy másik központi rendezőelvre mutat rá: olyan látványokat kutat, melyek közvetelenül az agyban keletkeznek a retinális inger megkerülésével. A meditatív, kizökkentő és elgondolkodtató művekről – melyekre igazán érdemes időt szánni – a kiállítás egyik kurátorával, Szalai Borbálával beszélgettünk.

1 2 3 4 ... 7